Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Paramore zenéjét általában emónak és pop punknak tekintik. Joshua Martin azt írta Hayley Williams interjúja után, hogy „A banda nem csak egy vörös hajú pop-punk lány bátor hozzáállással. A zenéjük olyanok mint ők. Felgyorsul és lelassul. Emo anélkül, hogy siránkozna vagy gyerekes lenne. Majdnem egy szó szerinti anti- Avril Lavigne”. Az Alternative Press magazin azt írta, hogy a banda „fiatalos hangzású”, miközben „őszinte”. A Paramore első albuma, az All We Know is Falling jóval „sablonos pop-punk” hangzású volt ami „jól is hangzik” és a kettő kombinációja létrehozta ezt a „kifinomult rockkal nyakonöntött pop/punk albumot”. A második albumuk, a Riot! „sokféle stílust fedez fel, azonban nem kóborol el a védjegyükké vált hangzástól”.

 

2002–2005: az alapítás és az All We Know Is Falling

2002-ben az akkor 13 éves Hayley Williams elköltözött szülővárosából, Meridianból Franklinbe ahol találkozott Josh Farro és Zac Farro testvérekkel miközben egy magániskolába járt.[2][3] Nem sokkal a költözése után Hayley Brett Manningtől vett énekórákat.[4] A Paramore megalapítása előtt Hayley és Jeremy Davis basszusgitáros barátjukkal, Kimee Read-del egy funk együttesben, a The Factory-ban játszottak, míg Josh és Zac Farro együtt gyakoroltak az iskola után.[2][5] A Paramore többi tagja „ideges volt ezzel az egész női dologgal” miszerint Hayley lenne az énekesük, de mivel nagyon jó barátok voltak ezért Hayley elkezdett nekik dalokat írni.[6] Az együtteset hivatalosan Josh Farro (gitár/háttér ének), Zac Farro (dob), Jeremy Davis (basszusgitár) és Hayley Williams (ének) alapította 2004-ben,[7] majd később csatlakozott hozzájuk Hayley szomszédja,[2] Jason Bynum (ritmikus gitár). Hayley állítása szerint a „Paramore” név az első basszusgitárosuk leánykori nevéből ered.[8] Miután megtudták a paramour homofon jelentését („titkos szerető”), úgy döntöttek, hogy ezt a nevet fogják használni Paramore betűzéssel.[6]

Az együttes első száma amit együtt írtak a Conspiracy volt, amit később a bemutatkozó albumukon adtak ki. A következő években a Paramore Nashville területén kívül is koncertezett, többek között a Purple Door és a Warped Tour fesztiválokon. John Janick a Fueled by Ramen vezérigazgatója és alapítója megkapta a Paramore demóit, majd elment a Taste of Chaos fesztiválra Orlandoba, hogy élőben is láthassa őket. Egy kisebb privát koncert után amit egy raktárban tartottak az együttes aláírt egy szerződét a kiadóval.[9]

Ezután a Paramore visszautazott Orlandoba, de megérkezésük után nem sokkal Jeremy Davis kilépett az együttesből személyes okokra hivatkozva. A Paramore megmaradt négy tagja folytatták az albumot, megírták az All We Know-t ami Davis kilépéséről szólt, majd kitalálták az All We Know Is Falling koncepció alapjait. Az album borítója is a Paramore bánatát szimbolizálja, amit Hayley Williams így magyarázott meg: „Az All We Know Is Falling borítóján a kanapé és a távozó árnyék, mind arról szól, hogy Jeremy elhagyott minket és egy űrt hagyott maga után”.[9] A felvételek három hétig tartottak és az album promóciós anyaga csak a megmaradt négy tag közreműködésével jött létre.

A koncertek előtt felvették az együttesbe John Hembree-t (basszusgitár) Jeremy Davis helyére.[10] 2005 nyarán a Paramore a Shira Girl színpadon lépett fel a Warped Tour-on.[9] Az együttes kérésére öt hónappal a távozása után Jeremy Davis visszatért az együttesbe Hembree helyére.[11] Az All We Know Is Falling-ot 2005. július 24-én adták ki és a 30. helyezést érte el a Billboard Heatseekers slágerlistáján. A Paramore első kislemezének, a Pressure-nek aminek videoklipjét Shane Drake rendezte, nem sikerült felkerülnie a slágerlistákra. A videoklipben egy raktárépületben zenélnek, majd a klip végén vízzel permetezik le őket. Júliusban kiadták a második kislemezüket, az Emergency-t. Ennek a videoklipjét is Shane Drake rendezte és Hunter Lamb (ritmikus gitár) is szerepel benne Jason Bynum helyett.[3] Az Emergency klipje is egy Paramore koncertről szól amiben véres kosztümökben zenélnek. A harmadik kislemez, az All We Know videoklipje koncertfelvételeket és háttérfelvételeket tartalmaz.

2006 januárjában az együttes a Winter Go West turnén vettek részt ahol az Amber Pacific és a The Lashes seattlei bandákkal zenéltek együtt. Februárban Hayley Williams énekelt az October Fall Keep Dreaming Upside Down című számában.[12] 2006 tavaszán a Paramore volt az előzenekara a Bayside-nak, majd nem sokkal később a The Rocket Summer-nek is. 2006. október 5-től október 15-éig az Egyesült Királyságban turnéztak, ahol az utolsó turnéállomás a londoni Mean Fiddler volt. Ezután előadták a Foo Fighters My Hero című dalát amit a Sound of Superman című albumon adtak ki 2006. június 26-án.[13]

2006 nyarán a Paramore ismét részt vett a Warped Tour-on, elsősorban a Volcom és a Hurley színpadokon, és amikor először felléptek a főszínpadon az megegyezett szülővárosuk, Nasville alapításának napjával. A Paramore első Államokbeli turnéja 2006. augusztus 2-án kezdődött, ezen az összes jegyet eladták,[14] a This Providence, a Cute Is What We Aim For és a Hit the Lights támogatásával az utolsó állomáson Nashvilleben. Ebben az évben jelöltek voltak az „Év legjobb új bandája” címre, és Hayley Williams lett a 2. „legszexibb nő” a brit Kerrang! magazin olvasó alapján.[15]

2007-ben Hunter Lamb elhagyta a csapatot és megházasodott, a Paramore négyesben folytatta tovább.[3] A Paramoret a brit NME magazin az „2007 új zajának” nevezte.[15] Januárban ők játszották a Warped Tour akusztikus nyitányát a Rock and Roll Hall of Fame-ben,[16] és Hayley Williamsen az Emergencycímű videoklipben látható ruhát viselte.[17]

A Paramore még egyszer feltűnt a Kerrang! magazinban, azonban Hayley Williams úgy gondolta, hogy a cikk hamis képet fest a bandáról, elsősorban azért mivel úgy fókuszált rá mintha ő lenne a „főszereplő”. Ezek után Hayley a banda LiveJournalján ezt írta: „Címlapsztori nélkül is sikerült volna. Sajnálom ha ez bárkit is megbántott a Kerrang!-nál, de nem hiszem, hogy egy árva szó is igaz lenne a cikkből.”[18] Áprilisban Hayley Williams énekelt a The Chariot Then Came To Kill című számában.[19] 2007 elején újabb turnéba kezdtek a This Providence-el, a The Almost-al és a Love Arcade-dal.

2007–2008: Riot! és egyéb projekte

A fájlhoz képjegyzet tartozik
Hayley Williams (középen) és Taylor York (jobbra) 2007 júliusában Vancouverben, a Vans Warped Touron

Paramore 2007 januárjában kezdte el a második stúdióalbumuk, a Riot! felvételeit, majd márciusban fejezték be Hunter Lamb nélkül aki azért lépett ki az együttesből 2007 elején mert megházasodott;[3] Lamb nélkül Josh Farronak kellett az album mindkét gitár részét játszania.[20] Taylor York, aki már a Farro testvérekkel az előtt az együttes tagja volt mielőtt megismerték Hayley Williamst, visszatért a bandába Lamb helyére.[14] Miután Neal Avron és Howard Benson producer megkörnyékezte őket[21] a Paramore a Riot!-ot a new jersey-i David Bendeth producerrel vették fel (Your Vegas, Breaking Benjamin), majd 2007. június 12-én kiadták. A Riot! 20. helyen debütált a Billboard 200-on, 24. helyen a brit slágerlistákon és több mint 44 000 példányt adtak el belőle megjelenésének hetében az Egyesült Államokban.[14]

Azért választották a Riot! címet mert ez „egy érzelem hirtelen kitörését” jelenti, és ez volt rá az a szó ami „összegezte az egészet”.[21] Az első kislemezt, a Misery Business-t 2007. június 21-én adták ki. Erről Hayley úgy nyilatkozott, hogy „őszintébb mint bármely más amit valaha is írtam és ezt az érzést a srácok zenéje kiegészítette”.[22]

2007 nyarán harmadszor is részt vettek a Warped Touron, majd az élményeikről a yourhereblogon[halott link] írtak az MTV-nek. Júniusban a Rolling Stone nekik adta a „Ones to Watch” címet.[23] A Paramore első élőadásban leadott televíziós fellépése a Fuse Networks The Sauce című műsorában volt. A Riot! album második kislemezét, a Hallelujah-t 2007. július 30-án adták ki, és csak az interneten és a brit televíziókban volt elérhető. A videoklipje az All We Know-éhoz hasonlóan koncertfelvételeket és háttérfelvételeket tartalmaz.

2007 augusztusában a Paramore mint az „MTV A Hét Előadója” lejátszotta a dalaik akusztikus változatait az MTV-ben. Ezeket Queensben vették fel Evan Silver és Gina Fortunato rendezése alatt.[24] Az MTV.comon is megtalálható a Riot! több promóciós kisfilmje is. 2007 augusztusában négy héten keresztül a Misery Business klipje volt az MTV.com legnézettebb videója.[25] október 8-án élőben előadták a Misery Business-t a Late Night with Conan O'Brien műsorban, ezt valószínűleg a Max Weinberggel a 2007-es Warped Tour alatt kötött barátságuk tette lehetővé.[26] Augusztusban a Paramore szerepelt a New Found Glory Kiss Me című számának videoklipjében.

2007. október 11-én a Riot! második kislemeze, a Crushcrushcrush videoklipje debütált az amerikai televíziókban. A Crushcrushcrush klipjében egy kietlen sivatagban játszanak miközben kémkednek utánuk majd a hangszereiket is szétverik. A kislemezt november 12-én adták ki az Egyesült Királyságban, majd november 19-én az Egyesült Államokban.[27] Hayley Williams énekelt a Say Anything In Defense of the Genre című albumának a The Church Channel és a Plea című számain amit 2007. október 23-án adtak ki.[28] Az együttes 2007 november 29-én Bostonban az FNX rádiónak adta elő élőben a számainak akusztikus változatait.[29] 2007. december 31-én az MTV szilveszteri adásában is felléptek.

A Paramore 2007. április 23-án Orlandoban, a The Social-ben

A Paramore volt az Alternative Press magazin 2008. februári címlapján és az olvasók „2007 Legjobb Együtteséve” választották.[30] A banda 2008. február 10-én a „Legjobb Új Előadó” díjra is jelölve volt az 50. Grammy díjátadón, azonban ezt Amy Winehouse nyerte.[31] 2008 elején az Egyesült Királyságban turnéztak a New Found Glory-val, a Kids in Glass Houses-zal és a Conditions-zel.[32] 2008 februárjában elkezdték az európai turnéjukat,[33] azonban 2008. február 21-én bejelentették, hogy személyes okok miatt törölnek hat koncertet. Williams azt írta az együttes weboldalán, hogy ez „a szünet egy esélyt ad arra, hogy elszakadjunk a munkától és a személyes dolgainkkal foglalkozzunk”. Az MTV.com arról számolt be, hogy a rajongók a banda jövőjéről spekulálgatnak és olyan pletykákat is közzé tettek, hogy a problémák akkor kezdődtek amikor Josh Farro kifejezte a dühét a média ellen mivel Hayley Williamsre összpontosítanak.[34] Azonban visszatértek a szülővárosukba, hogy felvegyék a negyedik kislemez, a That's What You Get videoklipjét, amit 2008. március 24-én adtak ki.

2008 áprilisában és májusában a Jimmy Eat World-el az Egyesült Államokban turnéztak, majd május 10-én és 11-én a Give It A Name fesztiválon léptek fel az Egyesült Királyságban és május 10-én az In New Music We Trust színpadon a Radio 1's One Big Weekend fesztiválon Kentben a Mote Parkban. A Paramore első írországi fellépésére 2008. június 2-án Dublinban a RDS-ben került sor amit a Vans Warped Tour követett július 1-jétől július 6-ig.

2008. május 7-én az MTV TRL-ban Hayley Williams elmondta, hogy egy új albumon dolgoznak ami a következő nyáron fog megjelenni. Hayley Williams azt mondta, hogy az új dalokat a koncertek próbáin gyakorolták. Az Alternative Press magazinban Zac Farro azt mondta az albumról, hogy a hangzása olyan lesz mint a Mew, a Thriceés az Arcade Fire együttesek számai.[2]

2008. május 19-én a hivatalos weboldalukon bejelentették, hogy újra turnézni indulnak, aminek neve The Final Riot! és július 25-én kezdődik és szeptember 1-jén ér véget. Ezen turné alatt előadták Leonard Cohen Hallelujah című számát is.[35] 2008. szeptember 2-án aláírtak egy szerződést a Hurley Clothing ruházati céggel. Az ebből befolyó teljes összeg a Love146 alapítvány részére utalták.[36]

A Paramore Decode című száma volt az Alkonyat című film főcímzenéje. Az I Caught Myself című számuk is szerepelt a filmben.[37] A Decode-ot 2008. október 1-jén adták ki a Paramore Fan Club és Stephenie Meyer weboldalán.[38][39] Ennek a klipjét október 13-án kezdték el felvenni és november 3-án jelent meg. október 24-én a Hot Topicban is hallható volt, az albumot november 4-én adták ki. Borders az album olyan változatát adta ki amin a Decode akusztikus verziója is hallható.

november 25-én adták ki az koncertalbumukat, a The Final Riot!-ot. Az albumhoz mellékeltek egy DVD-t is amin az egész chicagoi koncert felvétele megtalálható. A The Final Riot! aranylemez lett az Egyesült Államokban.

2009–napjainkig: Brand New Eyes koncertek és egyéb projektek

2009 januárjában Josh Farro az együttes harmadik stúdióalbumáról beszélt. A Kerrang!-gal való interjújában Farro azt mondta, hogy „Megpróbáljuk Nashvilleben [felvenni]. Úgy gondolom ha az albumot ott írjuk az ösztönöz minket, és ha ott is vesszük fel akkor az jóval könnyebb lesz mivel a saját ágyainkban aludhatunk és nem egy hotelben mint az év többi 300 napjában! Még nem vagyunk benne biztosak ki lesz a producer. A Decode-ot Rob Cavallo készítettük, ami egy jó tapasztalat volt, de kerni fogunk és csak akkor hozunk döntést ha már sok számot írtunk és tudjuk, hogy mit keresünk. Nagyon élveztük a koncerteket és egy olyan producert akarunk aki ezt meg tudja fogni”.[40]

2009. január 21-én bejelentették, hogy a Bedouin Soundclash-sel, a The Sounds-zal és Janelle Monaevel különleges vendég volt a No Doubt Summer Tour 2009-en, ami 2009 májusában indult.[41]

A Paramore 2009 elején írta és fejezte be a legújabb albumukat a Brand New Eyes-t. A Brand New Eyes első kislemeze, az Ignorance 2009. július 7-én jelent meg. Az Ignorance videoklipjét 2009. augusztus 13-án az MTV összes platformján, hálózatán és weboldalán sugározták. Paramore a hivatalos weboldalán bejelentette, hogy koncertezni fog az Egyesült Államokban. A turné a Brand New Eyes kiadásának napján, szeptember 29-én kezdődött[42] és november 1-jén ért véget Nashvilleben.[43]

A Paramore az MTV Unplugged-nak is készített egy felvételt amit az MTV.comon lehet megtekinteni. szeptember 29-én Hayley Williams elhagyta a színpadot mivel berekedt. okróber 2-án bejelentették, hogy néhány koncert el lesz halasztva Hayley Williams torokgyulladása miatt.[44]

2010-ben részt fognak venni az ausztrál Soundwave fesztiválon.

Zenei stílus

Paramore zenéjét általában emónak[45][46] és pop punknak tekintik.[47] Joshua Martin azt írta Hayley Williams interjúja után, hogy „A banda nem csak egy vörös hajú pop-punk lány bátor hozzáállással. A zenéjük olyanok mint ők. Felgyorsul és lelassul. Emo anélkül, hogy siránkozna vagy gyerekes lenne. Majdnem egy szó szerinti anti-Avril Lavigne”.[5] Az Alternative Press magazin azt írta, hogy a banda „fiatalos hangzású”, miközben „őszinte”.[48] A Paramore első albuma, az All We Know is Falling jóval „sablonos pop-punk” hangzású volt ami „jól is hangzik”[49] és a kettő kombinációja létrehozta ezt a „kifinomult rockkal nyakonöntött pop/punk albumot”.[50] A második albumuk, a Riot! „sokféle stílust fedez fel, azonban nem kóborol el a védjegyükké vált hangzástól”.[49]

Az Alternative Press és több egyéb kritikus is azt állítja, hogy a koncertek nagyban növelték a banda hírnevét. Az Alternative Press azt állítja, hogy Hayleynek „nagyobb a karizmája mint a nála kétszer idősebb énekeseknek és a zenekara sem marad le túlságosan tőlé”.[51] John Mayer énekes/dalszerző 2007 októberében dicsérte Williams hangját egy blogon, a „narancs remény”-nek hívta; a „naracs” a hajszínére utal.[52] A női frontember miatt a zenekart gyakran hasonlítják összes Kelly Clarksonnal és Avril Lavigne-nel, akire az egyik kritikus azt mondta, hogy „súlyosan megalapozatlan”.[53][54] Jonathan Bradley kritikus azt írta, hogy a „Paramore fertőző lelkesedéssel támadja a zenéjét”. Azonban azt is írta, hogy „nincs olyan nagy különbség a Riot! és Kelly Clarkson vagy Avril Lavigne számai között”.[55] Az NME egyik kritikusa A Paramore zenéjére azt mondta, hogyan olyan mint a „No Doubt (kivágva az összes ska elemet)” és „Kelly Clarkson legvadabb álmai”.[56] Hayley Williams így írt a zenekar női aspektusáról: a Paramore nem „ez a csaj vezette banda” és a zenéket azok számára készítik „akik élvezik a zenét és nem azoknak akik a szexualitásomról beszélnek”.[21]

A Paramore kifejezte a Blink-182, a Death Cab for Cutie, a Jimmy Eat World, a MewithoutYou és a Sunny Day Real Estate,[57] és a Thrice és a New Found Glory iránt érzett nagyrabecsülését.[58] Hayley Williams azt mondta, hogy rá Robert Smith a The Cure-ból és Etta James volt rá hatással.[59] Williams azt mondta a U2-hoz hasonló zenekarokra, hogy akik masszívak és azt tesznek amit akarnak, azt írnak amit akarnak és kiállnak valamiért", a Jimmy Eat Worldre akik úgy gondolom soha nem fognak csalódást okozni a rajongóiknak, és a No Doubtra akik „lenyűgöző dolgokat műveltek”, lehetnének a minta a Paramore számára.[57]

Josh Farro a BBC-nek adott interjújában azt állította, hogy a „Hitünk nagyon fontos számunkra. Valaki nyilvánvalóan azért fogja szeretni a zenénket mert hisz valamiben. De mi nem azért vagyunk itt, hogy prédikáljunk a gyerekeknek hanem azért, mert imádjuk a zenét”.

 

A mappában található képek előnézete PARAMORE123

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.